Lyuk a noteszben

A hajszolt ember mindennapi kelléke a notesz. Papírból vagy kütyün, egyre megy. A lényeg, hogy már nem tudja fejben megjegyezni, áttekinteni és követni a teendőit. Mindent azonnal beír, mert az a biztos. És az újabb teendőknek ott jut hely, ahol még van hely a noteszben.

A notesz egyre zsúfoltabb, az ember egy űzöttebb,

Eljöhet – és gyakran el is jön – egy olyan helyzet, amikor már teljesen uralkodik az életen a notesz, mert az élet rohanás. És ha valaki egyszer nemet mond, akkor többet nem hívják – szokták mondani a színészek, akik ezért vállalnak el olyan feladatokat is, amelyeket amúgy nem vállalnának. S ezzel nemcsak a színészek vannak így. Az önállóságra kényszerült vállalkozók, a és mindenki más, aki valakitől függ. És ki nem függ valaki(k)től?

 

Ha ez így megy sokáig, jönnek a bajok. Fejfájás, álmatlanság, gyomorbaj, miegymás, amelyekre mindenféle gyógyszert írnak fel, még azt is mondják: tessék csökkenteni a stresszt.

Na, ezt már nehéz komolyan venni, legfeljebb a kórházi ágyon marad idő elgondolkodni rajta.

 

Azon például, mi lenne, ha az ember időnként nemet mondana.

De hogyan lehet nemet mondani? Mi lesz, ha mégis? És mi, ha mégsem?

 

Ezeknél a nehéz döntéseknél jó, ha van egy coach a háznál. Nemcsak az egyszeri döntéshez, hanem az egész magatartásforma átalakításához – hogy egy nagy lépéssel sikerüljön közelebb jutni az egészséges arányokhoz, és a nyugodtabb élethez.